Eredmény bemutató kiadvány

EREDMÉNYBEMUTATÓ KIADVÁNY
GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00189

„Pulykahibridek megbetegedésének csökkentése új
takarmánytermék család kutatás-fejlesztésével”.

2025.05.31

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében meghirdetett „GINOP Plusz-2.1.1-21 Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése” tárgyú pályázaton a Zala-Cereália Malom- és Takarmányipari Gyártó, Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság és a HR-PHARMA Kutató, Fejlesztő, Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által alkotott konzorcium támogatásban részesült.

Pályázati azonosító: GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00189

A vissza nem térítendő európai uniós támogatás összege 600,94 millió forint.

A Zala-Cereália Malom- és Takarmányipari Gyártó, Forgalmazó Kft. Konzorcium vezető
részére nyújtott támogatás összege: 484,98 millió Ft; a HR-PHARMA Kutató, Fejlesztő, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Konzorciumi tagnak nyújtott támogatási összeg: 130,16 millió forint volt.

A megvalósulás fő helyszíne: 8790 Zalaszentgrót, Nyár út 1., hrsz: 1501/2
A Projekt megvalósításának kezdete: 2022. 05. 01.
A Projekt fizikai befejezésének tényleges napja: 2025. 05. 31.
A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg.

A konzorciumi tagok a projektet az NKFI Hivatal kormányzati kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikai szempontú támogató véleményében foglalt műszaki-szakmai tartalom szerint valósították meg.

A projekt keretében technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése is
megvalósult, valamint kutatás-fejlesztési, mérési és analitikai szolgáltatások igénybevételére is sor került.

A fejlesztési elképzelés azon a gyakorlati tapasztalaton alapult, hogy a konzorcium vezető által termelésbe vont Hybrid Converter típusú végtermék hibrid pulykák az életciklusuk során több alkalommal, összességében a fajta standardot nem meghaladó elhullás esetén is a jövedelmezőséget kedvezőtlen irányba befolyásoló elhullási adatokat „produkálnak”.

A több évtizedes pulykatartási tapasztalatok alapján – a tartástechnológiai elvárásokat a madarak igényeinek megfelelően teljesítve – a fejlesztési elképzelés kialakítása során az alábbi lehetséges probléma kiváltó okokat, kritikus pontokat fogalmaztuk meg:

• a naposállatok alkalmazkodása a környezethez és a takarmány felvételhez a kelést követően
• a felvehető takarmány összetétele, konzisztenciája, minősége, homogenitása
• a mikrobiom kialakulásának folyamata, emésztést nehezítő körülmények
• kétfázisú nevelés esetén az áttelepítési stressz és az új akklimatizálódás
• az ivarérettség elérésének időszakában jelentkező problémák
• a tartás során felveendő takarmány mennyiség emészthetősége és felszívódása
• az alkalmazott takarmányok fehérje/energia arány-változásának hatása a homogenitásra és a porfrakció mennyiségére

Alaphipotézisünk szerint a sokszor nehezen magyarázható elhullás következtében előálló gazdasági kár kiváltó oka a pulyka genetikai potenciáljában és az ennek érvényesítéséhez vezető takarmányozási technológiában keresendő.

Ezért fejlesztési célként olyan takarmánysorokat terveztünk kialakítani, mely az alkalmazott technológia során a madarak vitalitásának növelését, az elhullás csökkenését és ezen keresztül a jövedelmezőség javulását eredményezi.

A végtermék hibrid pulyka állományok néhány évtized alatt a max. 5-8 kg-os bronzpulykától napjainkban a tojók esetében 14-15 hetes korra 10,50 kg-ig; bakok esetében 20 hetes korra 21,5 kg-ig „fejlődtek”.

Ez az előrehaladás azonban nem jelent valamennyi szervrendszer esetén 2-3-szoros növekedést: a tüdőfelület és a szív méretében-kapacitásában nem követhette ezt a fejlődést. A genetikai sikerhez azonban takarmányozási árnyoldal is társul: a céltömeg eléréséhez az életciklus alatt napos kortól a tojóknak 21,55-24,58 kg; a bakoknak 53,12 kg takarmányt kell elfogyasztaniuk (Forrás: Hybrid Turkeys).

A takarmányozással kapcsolatban több probléma is felmerül:

• A napospulyka induló takarmányának magas nyersfehérje tartalma a hízlalás végére extrém magas energia szükségletté konvertálódik- az emésztés-felszívódás és diszbiózis problémájával együtt.
• Az állati eredetű fehérjehordozók alkalmazását néhány kivételtől eltekintve (halliszt, tejipari és egyes véralapú melléktermékek- melyek használatának szigorú előírásai vannak) az Európai Bizottság 999/2001/EK-rendelete a szivacsos fertőző agyvelőgyulladás (BSE) járvány miatt betiltotta. Az állati eredetű fehérjehordozók ( pl. halliszt) nyersfehérje tartalmuk, aminosav összetételük és emészthetőségük miatt optimálisabbak lehetnének a pulykák számára, de szinte mindenhol – esetünkben is – csak szója a fehérjeforrás.
• A szójafehérjék felszívódása – szerkezete, ellenállóképessége a fehérjebontó enzimekkel szemben és az izoflavon tartalma miatt nem olyan jó, mint más fehérjeforrásé.
• A szója egyik oldalon megfelelő mennyiségű fehérje bevitelt biztosít, ugyanakkor több, emésztési zavart okozó antinutritív anyagot tartalmaz (pl. proteázgátlók, fitát, lektin, szaponin).
• A szójabab hőkezelése során alkalmazott eljárások a proteázgátlók egy részét semlegesítik, azonban még így is az eredeti mennyiség egy hányada megmarad.
• A fitát meggátolja különböző elemek, így a kalcium, a vas, a jód, a réz, a cink felszívódását. A fitátok nem reagálnak a hőkezelésre és komoly felszívódási zavarokat okoznak.
• A szójának jelentős lektin tartalma is van. A szójalektin a bélbolyhokat károsítja.

Összességében elmondható, hogy az egyoldalúan növényi eredetű, kizárólagosan szója
fehérjeforrás alkalmazása antinutritív komponenseinek következtében a mikrobiomra és a
tápanyag felszívódásra gyakorolt hatásán keresztül közvetve befolyásolja a termelési paramétereket.

Mivel jelen tudásunk szerint a szója, mint egyedüli, nagy mennyiségben beszerezhető és
alkalmazható fehérjeforrás kiváltására nincs megfelelő alternatívánk, ezért fejlesztésünk
keretében megoldásokat kerestünk az alkalmazása kedvezőtlen hatásainak csökkentésére.

A Távol-Keleten a humán szójafogyasztásnak évszázados hagyományai vannak és fontos
étrendi alapanyag – bár a feldolgozottsága nem merül ki a hőkezelésben, de a szója antinutritív hatásait jelentősen kiküszöbölik – igyekeztünk hasonló, vagy élettanilag hatásos eljárásokat találni a madarak takarmányozásához, mellyel a felszívódást növelhetjük, az antinutritív hatását
pedig csökkenthetjük.

Elképzelésünk szerint fermentációs eljárással alkalmazva a szója takarmányba történő keverése a kedvezőtlen hatásokat részben-, vagy egészben megszünteti. A takarmány-kezelési eljárások mellett kerestünk olyan adalékokat, melyek a mikrobiom fenntartásában és a diszbiózis csökkentésében, valamint a jobb tápanyag-felszívódásban jótékony hatásúak lehetnek.

Az ipari kutatási fázisban a fermentum összetételének kialakítását; adalékokkal kiegészítve és a takarmányba keverve azok hatásvizsgálatát végeztük el; kialakítottuk és in vitro, valamint in vivo teszteltük a takarmány receptúrákat.

A Zala-Cereália Kft. székhelyén a megvásárolt kísérleti fermentorban különböző táptalaj összetételek mellett, baktériumkultúrákkal fermentációs kísérlet sorozatokat állítottunk be és elemeztünk egy optimális fermentációs adalék kidolgozása érdekében.

A cél egy olyan fermentációs adalék kialakítása volt, mellyel kiegészítve a jelenlegi takarmányokat, a kívánt céljainkat elérhetjük.

Az összeállított fermentumok vizsgálata a takarmánykeverőben is zajlott: kísérleti sorokat állítottunk be, a létrejött takarmányokat vizsgálatra küldtük a homogenizálhatóság, a takarmánygyártás során adagolt gőz mennyisége és a granulálás hatása a hőre érzékeny fermentált fehérje láncokra; a fermentum és a porfrakció összetételének elemzésére. Vizsgáltuk a gőzölés/granulálás hatását a porfrakció mennyiségi képződésére a kísérleti és kontroll takarmányok esetében is.

1. ábra Kísérleti fermentor

Az állattartási kísérletek a Kéthelyi telepen történtek.

2. ábra A kísérletbe bevont állattartó telep

A telepen etetési kísérlet sorozatokat állítottunk be kontroll és a kiegészített takarmányokat
fogyasztó madarak számára.

A jó állattartási gyakorlatnak megfelelően vizsgáltuk az állatok szervezeti állapotát, rögzítettük
a takarmányfogyasztási, elhullási és tömeggyarapodási adatokat.

Mintát szolgáltattunk a vizsgáló laboratóriumok részére a meghatározott életnapokon, illetve az ellátó állatorvos a telepi elhullásokból szükség szerint patológiai-mikrobiológiai vizsgálatokat kezdeményezett.

Az ipari kutatási fázis során a szakmai szolgáltatók által elvégzett vizsgálatok is segítették a
fejlesztés kivitelezését.

Vizsgálták a

• a kontroll takarmányok összetételének és toxin tartalmát
• a kontroll takarmányok mikrobiológiai összetételét
• a kontroll takarmánnyal etetett madarak mikrobiomját
• a fermentum mikrobiológiai összetételét
• a fermentált fehérje diszbiózisra való hatása
• fermentált fehérje – és szója arány változásának hatását a felszívódásra patkányban
• fermentációs adalék és egyéb összetevők közötti interakciót
• elszívódási, fiziológiai, kardiális folyamatok változását állatkísérletes modellekben a kontroll és az új takarmányokkal
• fiziológiai és szövettani folyamatokat szervek szintjén is (szív, aorta, belek) az új takarmányokkal
• kardiális reakciókat a a 28., 42., 56., 84., 112. életnapon és vágás előtt
• takarmány felszívódást és ezek interakcióit patkányokban; a szója felszívódását, majd a fermentált fehérje és a szója arány változásának hatását a felszívódásra. A fermentum hatását a többi tápanyag felszívódására.
• a szója bomlástermékeinek hatását a vérparaméterekre.
• a pulykák mikrobiom összetételének fontosabb elemeit; diszbiózis esetén a patogén baktériumok jelenlétét, a későbbiekben a fermentum ezekre történő hatását

A kapott vizsgálati eredmények alapján meghatároztuk azt az optimális fermentum, adalék és
takarmány összetételt, melynek üzemi méretű adaptálását a kísérleti fejlesztés során hajtottuk
végre.

A konzorciumi partner HR-Pharma Kft feladata a hatékony fermentum összetétel kutatása és
összetételének ellenőrzése, a különböző anyagok, összetevők közötti interakciók hatásának
kutatása volt a kívánt élettani hatások szempontjából.

Így a projekt első szakaszában vizsgálták a fermentum készítmények vérkémiai hatásait. A
fermentálás során kialakuló pozitív hatások felerősítéséhez mérték az adalékanyagok (Q10,
fumársav és a borostyánkősav) állati szervezetre vonatkozó hatásait. Ennek során kardiológiai
és gasztrointesztinális vizsgálatokat állítottak be patkány modellen. Folyamatosan mérték a pulykák vágása utáni speciális pulykahús és pulykavér laborértékeket. Meghatározták a kontroll
táppal, valamint hidrolizált fehérjét tartalmazó (fermentált) tápokkal etetett állatok húsának összetevőit, antioxidáns tartalmait.

Kiemelt hangsúly fektettek az etetési ciklusok különböző időpontjaiban a gyulladási és kardiológiai paraméterek változásának nyomkövetésére. Speciális vérkémiai vizsgálatok révén
vérkémiai (triglicerid, szénhidrát, májenzim), metabolit (húgysav, tejsav), vitamin (D3 vitamin), enzimológiai és csont metabolizmus vizsgálatokkal segítették a főpályázó fejlesztési feladatait. A vizsgálatok kiegészültek esszenciális zsírsavak meghatározásával is.

Az eredmények birtokában kerülhet meghatározásra az optimális fermentálási eljárás a
konzorciumvezető által.

Az ipari kutatási fázis eredménye, hogy elkészült az új takarmány termékcsalád receptúrája és
meghatározásra került a szükséges összetevők köre és mennyisége.

A kísérleti fejlesztés fázisában:

A Zala-Cereália Kft. esetében megtörtént a kifejlesztett új takarmányok végleges összeállítása
és a Hybrid Turkeys ajánlása szerinti alkalmazása a kísérleti állományoknál.

Folytatódtak az etetési kísérletek, melyeknek az állományok termelési paramétereire gyakorolt
hatásait rögzítettük.

Folyamatosan küldtük a mintákat vizsgálatra, a kapott eredményeket elemeztük és szükség
szerint változtattunk.

A szakmai szolgáltató laborok a kísérleti fejlesztés során

• ellenőrizték az új takarmányok összetételét és mikrobiológiai állapotát; avasodási- és eltarthatósági paramétereit; toxin tartalmát
• vizsgálták az új takarmánnyal etetett madarak hús minőségét, valamint az állatok mikrobiomját
• kardiális és felszívódási méréseket végeztek különböző etetési időpontokból származó pulyka mintákból.

A gyártástechnológia kifejlesztésének részeként a beszerzésre került granuláló gép adaptálása
megtörtént a technológiai sorba. Lezajlott a gép beszerelése, valamint az új receptek alkalmazhatóságának vizsgálata (keveréstechnológiai finomhangolások) és az új berendezéssel kevert takarmányok vizsgálata.

Ezek eredményei alapján véglegesíthetővé vált a gyártástechnológia és a takarmány receptúra.

3. ábra Van Aarsen granuláló berendezés

A HR-PHARMA Kft. feladata volt a kísérleti fejlesztés során validációs mérésekkel alátámasztani az új takarmány termékcsalád hatásosságát.

Folyamatosan mérték a pulykák vágása utáni speciális pulykahús és pulykavér laborértékeket.

Meghatározták az új tápokkal etetett állatok húsának összetevőit, antioxidáns tartalmait. A
vizsgálatok kiegészültek esszenciális zsírsavak meghatározásával is.

A fermentum és az adalékanyagok összefüggéseinek és tápanyagok változtatása miatti hatások
kutatása során speciális immun-, szív- és érrendszerének továbbá vázizomrendszer
vizsgálatokat végeztek állatmodellekben.

A végső tápoknál is ellenőrizték az etetési ciklusok különböző időpontjaiban a gyulladási és
kardiológiai paraméterek változását. Speciális vérkémiai vizsgálatok révén vérkémiai (triglicerid, szénhidrát, májenzim), metabolit (húgysav, tejsav), vitamin (D3 vitamin), stressz faktorok (kortizol), enzimológiai és csont metabolizmus vizsgálatokkal segítették a főpályázó fejlesztési feladatait.

Eredmények összefoglalása

Fejlesztési elképzelésünk azon alapult, hogy megfelelően alkalmazott tartástechnológia esetén
a nem patogén ágensek alapján okozott – elhullás egyik kiváltó oka a főként szójára épülő fehérjebevitelnek, illetve a takarmányozás következtében fellépő diszbiózisnak köszönhető.

Ennek fő kártétele a bakoknál és abban az időszakban jelentkezik, amikor a takarmányfelvétel nagyságrendileg megnövekszik.

Mivel a szóját nem tudjuk kiváltani, megoldásokat kerestünk az emészthetőség javítására,
egyrészt a takarmány összetétel oldaláról, másrészt a homogenitás növelésével és a porfrakció
csökkentésével.
A szója emészthetőségének növelésére Lactobaccilus kultúrával erjesztett fermentumot
alakítottunk ki, további adalékként borostyánkősav, fumársav és koenzim Q10 kiegészítést
használtunk.
Az új termékcsalád és új etetési rend javítja az állatok kardiológiai paramétereit. Növeli az
antioxidáns paramétereket s javítja az állatok stressztűrő képességét. A fejlesztés
eredményeképpen javult a táp emészthetősége és a tápanyagok felszívódási paramétereinek
értékei.
Az új granuláló berendezés beszerelésével a keveréktakarmányok homogenitása növekedett, a
porfrakció mennyisége a bázishoz képest 8%-kal csökkent.
A kedvező élettani hatásoknak köszönhetően a bakok 10-16. heti elhullási paramétere 0,6%-
kal, a fajlagos takarmány felhasználás vegyesivarban 0,08 kg/kg-mal csökkent.
A fejlesztés során kialakított új takarmány család az adalékokkal kiegészített :
• prestarter
• indító
• nevelő I.
• nevelő II.
• befejező I.
• befejező II.

4. ábra A kifejlesztett új takarmány sor